A legtöbb – tízből jellemzően nyolc -–háztartás által vásárolt zöldségek listáját a paprika, paradicsom, hagyma, répa és burgonya vezeti. Uborka és káposzta tízből hét háztartás kosarába kerül. Szegény gomba mellett hiába kampányoltak, csak minden második háztartás vesz belőle.
Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.
Csak a megkérdezettek tizede változtatott bankolási szokásain a tranzakciós illeték hatására. A banki költségek emelkedésére nagyobb arányban reagáltak a nők, a 30-49 éves korosztály tagjai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők - derült ki a GfK kutatásából.
A múzeumok, színházak, egyetemek között is létezik márkaverseny, közöttük a legnépszerűbbek a Szépművészeti Múzeum, az ELTE, a Vígszínház, és a Budapesti Operettszínház – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Superbrands Magyarország közös kutatásából.
Az utóbbi években meghozott intézkedések hatására folyamatosan nő az egészségügy iránti bizalom a lakosság körében, szemben a házi- és a szakorvosok véleményével, amely a tavaly októberi szintre esett vissza - derül ki a GfK Hungária és a Szinapszis Kft. közös, egészségügyi bizalmi indexének legfrissebb adataiból.
A GfKHungária friss friss kutatása szerint egyedül a független kisboltokban vásároltak gyakrabban az emberek az idei év első hat hónapjában. A többiek csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Intenzíven bővült a nem Magyarországon adózott cigaretták piaca, az illegális forgalom megközelíti a 8 százalékot. Már nemcsak a keleti régióban, de a fővárosban és Nyugat-Magyarországon is élénkül az illegális kereskedelem – állapítja meg a GfK Hungária kutatása. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) konkrét lépéseket javasol a feketepiac visszaszorítása érdekében.
A szeszesitalok forgalmának mintegy negyede származik borértékesítésből, és bár a vásárlói kör az utóbbi két évben tizedével zsugorodott, a fogyasztó háztartások által már jellemzően havonta vásárolt mennyiség nőtt a GfK Hungária háztartások napi fogyasztásicikk-vásárlásait monitorozó Háztartáspanel adatai szerint.
Az év második negyedévében 14 százalékkal bővült Magyarországon a műszaki tartós fogyasztási cikkek értékesítése az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a GfK Hungária csütörtökön az MTI-vel.
A második negyedévben közepesen erőteljesen bővült a tartós fogyasztási cikkek piaca, a digitális átállás lendületet adott a szórakoztatóelektronikai termékek értékesítésének.
Hónapról hónapra él a magyarok 85 százaléka, a váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a lakosság számára. A gazdasági válság hatására az autó-, illetve lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak vissza az utóbbi években, de kevesebben gondolhattak arra is, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek pénzt félre.
A hűtők piacán az év első öt hónapjának értékesítési volumene 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a fagyasztók piacán tízszázalékos volt a bővülés. Továbbra is a kétajtós, alulfagyasztós modellek a legkeresettebbek.
A kereskedelmi márkás termékek értékbeli piacrésze a napi fogyasztási cikkek piacán 2012-ben 2011-hez képest kissé csökkent és éves átlagban 25 százalékos szintet ért el. Elsősorban a B márkák tudtak erősödni a kereskedelmi márkák rovására. Az A márkák részesedése gyakorlatilag nem változott: 2012-ben is a teljes FMCG forgalom közel felét adták ezek a termékek.
Hosszas mélyrepülés után 2013 júniusában immár három negyedéve emelkedik a GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom indexének értéke . A fogyasztói várakozások az ország gazdasági helyzetének rövid távú optimista megítélése okán erőteljesen javultak, a vásárlási hajlandóság egyelőre még stagnál.
A magyar háztartások éves élelmiszerre fordított kiadásainak közel egytizedét zöldségre és gyümölcsre költik. Bár a vásárlói kör változatlan, az elmúlt évek nehézségei okán ma már e kategóriából is kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak a háztartások. Ennek eredményeképpen mindkét kategória forgalma csökkent a GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint. A beszerzést a fogyasztók főként piacokon, őstermelőknél, illetve zöldség-gyümölcs üzletekben intézik.
A legnagyobb veszteséget a banán, a barack, a paradicsom, a paprika és a káposzta szenvedte el.
Bár a magyar banki piac még nem indult el a direkt üzleti modell irányába, a külföldi tapasztalatokból kiindulva már csak idő kérdése, hogy Magyarországon is megjelenjenek a kizárólag internetes és telefonos csatornát használó „direkt bankok”. A GfK Retail Banking Monitor kutatása a direkt bankok iránti bizalom mértékét és a lehetséges piaci potenciált összegezte eddigi vizsgálatai alapján. Az ügyfelek válaszai arra engednek következtetni, hogy komoly lehetőségeket rejt a hazai banki piac az esetleges új szereplők számára.
A magyarok több mint háromnegyede kedveli és hetente átlagosan négy alkalommal iszik tejet. A legnagyobb mennyiségben a falvakban élő háztartások vesznek tejet - írta a GfK Hungária.
A szénsavas üdítőitalokkal, jeges teákkal és gyümölcslevekkel szemben csak a szörpök tudtak több vásárlót vonzani 2012-ben mint egy évvel korábban. Az egy év alatt egy-egy háztartás által elfogyasztott mennyiség 12 literre rúg. Gyümölcsleveket kevesebben vásárolnak, kevesebbszer és egyre kisebb mennyiségben. A jeges teák iránti kereslet stagnált, értékbeli forgalmuk ugyanakkor nőtt.
A GfK Hungária Egészséggazdasági Monitorának 2012. évi felmérése szerint a magyar lakosság növelte az elmúlt egy évben egészségmegőrzésre fordított kiadásait. A vizsgálat megállapítja, hogy bár a lakosság nagy része tisztában van az egészségét veszélyeztető fő tényezőkkel, életmódján a gyakorlatban kevéssé változtat. Alternatív gyógyászati megoldást ötből négyen, prevenciós céllal pedig 15 százalék vett igénybe.
